Menetszél

Az alkotás láttán-hallatán először az jutott eszembe, milyen jó, hogy a gyerekeknek szánt lemezek közül hozzám csak Halász Judit bakelitje jutott el, a Veszprémi Lindát oly hitelesen alakító színésznő albuma viszont nem. Feltűnt továbbá, milyen újszerű megoldás, hogy a refrén nem csak akusztikus, hanem vizuális értelemben is megjelenik.

Komoly szakblogként persze elsősorban a nyolcvanas évek mopedezési szokásaival kell foglalkoznunk. Bár a gyalogosok belső szerveire vadászó szarvast már kevés Volga hordozta a motorháztetején, azért az akkori utcakép meghatározó Trabantjai, Ladái, Moszkvicsai sem jelentettek kisebb veszélyt a kétkerekűvel közlekedőkre, mint manapság (utóbb említett két példa esetén: sőt).

Ehhez képest komoly bátorság Lindától, hogy a forgalom ritmusánál lassabban, bukósisak és bekapcsolt világítás nélkül mopedezik Budapesten, következetesen a sáv belső felére húzódva. Persze hogy is ijedne meg egy Duna-híd lehajtóján suhanó autóktól az a rendőrkisasszony, aki miután egy IFA majdnem eltapossa a Clark Ádám téren (ahogyan az Emődi Tamástól kapott virágcsokrot), nem fut vissza az őrsre, hanem az út közepén jegyzetelni kezd.

Bozsó Zoltán dandártábornok keddi sajtótájékoztatóján közölte: az ellenőrző akció során a járművek műszaki állapotát, a járművezetők jogosultságát és a közlekedési szabályok betartását ellenőrzik. A rendőrség tapasztalata szerint a motorkerékpárok és a segédmotoros kerékpárok vezetőinek szabálytalanságai miatt súlyos balesetek történnek, a statisztikák azt mutatják, hogy a tavaszi átállás idején nagymértékben nő a balesetek, illetve a motorosok által elkövetett szabálysértések száma. A gyakori motorosbalesetek pedig azt jelzik, hogy a vezetők nem elég felkészültek, illetve nem választják meg helyesen a sebességet.

Bozsó Zoltán elmondása szerint a motorosok által a leggyakrabban elkövetett közlekedési szabálysértés, hogy elzárt területre hajtanak be, jogosulatlanul veszik igénybe a buszsávot, illetve nem tartják be az előzési és kanyarodási szabályokat. Sokszor nem megfelelő a motorok műszaki állapota, a fék és más biztonsági berendezések nem felelnek meg az előírásoknak, és gyakran a járművezetők sem rendelkeznek a megfelelő engedéllyel.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) húsz rendőrmotorral és több rendőrautóval indította el akcióját kedden, az ellenőrzéseket a főváros területén, valamint a bevezető utak, autópályák területén végzik. Az ellenőrzést - amelynek során sebességmérést is végeznek - a budapesti polgárőr szövetséggel együtt hajtják végre.

Ezzel a motorral bármikor el lehet menni Pesttől Pécsig és vissza - állítja a tulajdonos, Takács Sándor
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Mi ez? Zündapp, vagy Izs? - lép ki egy férfi a sorompó előtt várakozó sor végére guruló Peugeot 106-ból. - Inkább az előbbit választanám, mert ha az utóbbit komolyan gondolja, akkor meg is sértődöm - válaszolja kedélyesen Takács Sándor a Zündapp KS750-es mellett állva.

A jó hangulat állandó kísérője élete folyamán, és ezen nem tud változtatni a hosszan lezárva tartott sorompó, de az okoskodó, jópofáskodó kérdezők raja sem. Hozzászokott mindkettőhöz, mert egész életét a ferihegyi repülőtér mellett élte le, ahol a Budapest-Szolnok vasútvonal osztja ketté a járás-kelés menetét, a Zündapp meg kisfiúkora óta kísérője. Volt idő, amikor irigy pillantások követték, amint a nehéz kéthengeresen motorozott, később, amikor a Jawa 350 meg az MZ 250 volt a menő, szánakoztak rajta, de mostanában megint lelkes megjegyzések szállnak utána, amerre csak jár.

- Apám eredetileg kerékpárműszerész volt, de mindig motorkerékpárok közelében mozgott. Az 1937-ben készített Takács-kerékpár még ma is megvan, néha használom. Emlékszem, a háború után a ferihegyi repülőtéren gyűjtöttünk géproncsokat, köztük alumínium légcsavarokat, és abból készítettem patkóféket a saját kerékpáromhoz. Levágtam egy metszetet a légcsavarból, felrajzoltam a formát, és addig fűrészeltem, reszeltem, amíg kialakult a megfelelő alak.

1941-42-ben csak az Afrika Korpsnak szállították homokszínben a KS750-eseket

Idősebb Takács a budaörsi, majd a ferihegyi repülőtéren dolgozott a motorszerelőknél. A háború után kerékpáron járt élelemszerző körutakra, aztán egy 200-as, kétütemű Zündappra váltott.

- Sokáig megvolt a kis Zündapp, de amint lehetőség nyílt rá, hogy a háború után megmaradt roncsokból összeépítsenek motorkerékpárokat, apám három barátjával összerakott néhány Zündapp KS750-est - folytatja a családregényt Takács Sándor. - Úgy emlékszem, 1946 végén került hozzánk ez a gép. Tízéves voltam akkor, s hatalmasnak tűnt a motor. Előbb-utóbb azért felültem rá, néha már bütyköltem is. Feketére volt festve, sőt nem is festve, inkább mázolva. Párnát tettünk a fenekünk alá, hogy kényelmesebb legyen a nyereg, és sokáig nem volt hátsó ülés, mert nem lehetett hozzájutni.

Üzemanyag-kanna, gyári lőszerdoboz a Steib oldalkocsicsónak két oldalán

- Néha kimentem apámmal a Nagyvásártelepre, és nem egyszer láttam, ahogy a Zündapp a vagonokat tologatja. Apám a vagon lépcsőjéhez "támasztotta" a faládát, és úgy tolta a kocsit. A Zündapp volt a tolatómozdony, mert a vásártelep rendező pályaudvarán nem mindig volt használható mozdony, amellyel egy-egy vagont ki- vagy betolni lehetett volna. A Nagyvásártelepen persze állandóan akadt áru, és előnyös helyzetet jelentett ez abban az időben, amikor élelmiszerért mindent lehetett kapni. Emlékszem, egyszer hazajött apám, és az oldalkocsi félig volt fügével.

A feketevágások korszakában a Zündapp sok húst csempészett Bács megyéből, Bajáról, Veszprémből, Nyíregyházáról, sokszor a földeken keresztülvágva, hogy elkerüljék a hatóságok figyelmét. Máskor meg bort csempésztek a kimosott Wehrmacht-kannákban.

- Egyszer én is elkísértem apámat, emlékszem, éjjel jöttünk, dűlőutakon. Akkoriban még volt vám a város szélén, azt is a földeken át kerültük ki. Egy másik alkalommal, amikor apám és egy barátja jött haza valami borszállító útról, Vecsésnél, az enyhe S-kanyarban, télen, megrakodva megcsúsztak, be a mély árokba. Semmi bajuk nem lett, a bort is megmentették, de az oldalkocsiváz két helyen eltört.

Minden KS750-est jellegzetes hang kísér, ami a váltókonstrukcióból adódik

A későbbiekben a Zündapp már csak családi kirándulásokhoz, versenyzéshez kellett. Idősebb Takács Sándor jó ismerőse volt Lukavecz Ferenc, az FTC motorkerékpár-szakosztályának az edzője, vele mentek tereptúrázni, csillagtúrákra.

- Korengedménnyel szereztem jogosítványt. Az előzményekhez tartozik, hogy apám szerelt valakinek egy Mátrát, és egyszer, amikor elment otthonról, vettünk a patikában benzint, aztán motoroztunk az udvarban körbe-körbe. Később már a Zündappon is motoroztam. Amikor kiderült, féltem, hogy apám elver, de nem bántott, hanem megtanított motorozni. A vizsgára kölcsönkértünk egy Csepelt. Valami közbejött a tulajdonosnak, és nem hozta a megbeszélt időben. Apám gyorsan levette az oldalkocsit a Zündappról, és azzal mentem vizsgázni. Amikor a vizsgabiztos meglátta, hogy felülök a motorra, elindulok, megfordulok, azt mondta, "Ne is menjen tovább." Így kaptam jogosítványt 1954-ben.