Menetszél

Igazán keresgélni kell, hogy mi az, amit a BMW felújított túracsodája nem tesz meg értünk. Végül megtaláltuk. Íme a lista. Először is, nem hozza ágyba a reggelit. Másodszor, nem vakarja meg a hátam, harmadsorban, nem áll ki füttyszóra a garázsból. És folytathatnám a sort, ha eszembe jutna még hiányosság. De nem nagyon jut. Pedig trehány, néha a felületességig nemtörődöm emberként nem áll hozzám közel a precíz bajor márka. Egy BMW-n a magamfajta ember olyan, mint svájcisapka egy öltönyön. Egyszerűen más stílusúak, nem illenek össze. Az én motorjaimon mindig lógó végű gurtnival felkötözött, félrebillent málhazsák van, a málhazsákot nejlonponyvával takarom le, azon jól lehet aludni meg szétpakolni, az egészet lefogó gumipókháló alá pedig mindig lehet valami elöl felejtett cuccot dugni. Indulás után kisvártatva van ott egy törülköző, ott szárad a parkolóban kimosott alsógatya és zokni, meg ott lifeg egy pár (majd száz kilométer múlva már csak egy darab) papucs. Egy szó, mint száz, a BMW és én nemigen illünk össze. És mint egy stréber cikkben általában, itt következik a "nem várt" fordulat, amelyben a szerző minden előítélete ellenére szembesül az éppen soros dicsérni való típus rengeteg előnyével, amelyeket a "nem gondoltam volna", a "nagy meglepetésemre", "előítéleteim ellenére" fordulatokkal szokott bevezetni.

Hát, igen... de hát én is úgy voltam a BMW K 1300 GT-vel, mint a parasztbácsi és a műrepülés. Az első piruettre azt mondta a bácsi: ezt gondoltam. Majd a dugóhúzóra: ezt is gondoltam. Amikor fejjel lefelé repültek, arra meg azt mondta: ezt nem gondoltam volna. Leszállás után a kérdésre, hogy ezeket mire értette, a következőket válaszolta: azt, hogy az első piruettre be fogok pisilni ijedtemben, azt gondoltam. Azt is, hogy a dugóhúzóra becsinálok. De azt, hogy mindez még a nyakamban is köt ki, na, azt nem gondoltam volna.
Hát valahogy így voltam én is a BMW-vel. Azt gondoltam, hogy nagyon megy, hiszen 160 lóerős. Azt is gondoltam, hogy rengeteg extrával kényezteti az embert. Azt viszont nem gondoltam volna, hogy ezek az úri huncutságok milyen jól jönnek esetenként.

A motor hatalmas. Nem akkora, mint egy Gold Wing, de azért nagy. Olyan nagy, hogy oldaldobozokkal be sem fért a kertkapun. Mint ahogy az autósorok közé is csak a szélesség teljes tudatában szabad vele bemenni, mert könnyen felakadhat egy-egy buszlökhárító szélén.
Ülése viszonylag magas, de olyan keskeny a combok között, hogy jól leér róla a 180 cm-es vezető lába. Kialakítása viszont kúpos, nem a fenekén ül az ember, hanem a lába közötti részén, amelynek most hirtelenjében nem találom a pontos anatómiai megnevezését. Hmmm... az amúgy hihetetlenül gazdag, árnyalt magyar nyelvben nem találni szalonképes kifejezést erre a testtájra. Azt mégsem írhatom, hogy a prosztatámon ülök, mert arra sokan azt gondolnák, hogy az egy betegség. Szóval, pont a lába közötti részen ül az ember, és ez meglehetősen hamar, 100-150 km után már érezhetően kényelmetlenné válik. Ekkortól elkezdünk fészkelődni a motoron.
A kormány, ülés, lábtartó háromszög egyébként amolyan akciókész, már-már sportos testhelyzetet eredményez. Ha az ülés nem nyomna "ott", akkor ez a pozitúra hosszú ideig elviselhető lenne, ráadásul így lehet a motort a legjobban irányítani.

A kormány elsőre kicsit keskenynek tűnik, de ez hamar megszokható, később már észre sem vesszük. A kezelőszervek jól kézre állnak, végre az index is hagyományosan a bal kéz hüvelykujjánál található. Mindkét oldalra innen működtethető, sőt, a kikapcsolója is ugyanaz a gomb. Mint már évtizedek óta a világ nagyobbik egyéb részén. Kuplungja jól adagolható, az első fék nyomáspontja azonban lehetne határozottabb, hogy jobban érezhető legyen, amikor "ráteszi" a fékbetétet a tárcsára. A fékerő ellenben példás. Mindenféle rásegítő nélkül. És bár a BMW mintha kezdene visszatérni a normális, megszokott dolgokhoz, az első futómű még Telelever rendszerű. Reagálása egészen finom, és ráadásul egyáltalán nem bólint a motor még a nagyon jó hatásfokkal működő első fék ellenére sem. Igaz, részintegrált rendszerről van szó, vagyis a fékkar az első és hátsó egységet, a fékpedál csak a hátsót működteti.