Menetszél

Csak menet közben árulja el magát a Vectrix, ránézésre egy közönséges nagyrobogó
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Ránézésre egy teljesen hétköznapi maxirobogó: hatalmas idomok, divatos forma, heverőnyi ülés, ám mindezek ellenére a Vectrix egy olyan korszak előhírnöke, amelyben a kőolaj már csak egy kihalófélben lévő mellékszereplő. Tesztünk főhőse, a nem túl fantáziadús VX-1 nevű típus a márka csúcsmodelljének számít mind méreteit, mind teljesítményét tekintve, még annak ellenére is, hogy már megjelent a felfrissített változata, ám a fényezést és néhány kiegészítőt leszámítva nem sok minden változott.

A motort körbejárva a néhány alig észrevehető Electric feliraton kívül még a kipufogó hiánya utal a forradalmi technikára, ám utóbbi is csak akkor tűnik fel, ha már mozgásban van a motor, ugyanis hangja merőben más egy hagyományos robogóhoz képest. Álló helyzetben néma a hátsó kerék mellé szerelt 28 lóerős elektromos motor, elindulás után kezd csak el halkan búgni, ami a tempó növekedésével fokozódik, mintha csak egy miniatűr trolibuszon ülnénk. Vicces látni a járókelők arcára kiült döbbenetet, amikor szinte némán suhanunk el mellettük ezzel a robogónak látszó tárggyal.

Nézze meg mozgás közben is a Vectrixet!

A lopakodó üzemmód egyetlen hátránya, hogy az autósok sem hallanak minket, ezért a Vectrix nyergében még inkább fel kell készülni arra, hogy a forgalom többi résztvevője nem számít ránk. A sajátos hangélményt leszámítva a Vectrixet nagyjából ugyanolyan vezetni, mint egy korszerű 400 köbcentis nagyrobogót, ám van még egy nagyon praktikus tulajdonsága, ez pedig a motorfék. A gázmarkolatot nem csak hagyományos módon lefelé, hanem előre is lehet csavarni menet közben, ekkor motorfék lassítja a hátsó kereket, és energiát is visszanyerünk az elektromos motort tápláló akkumulátorba. Akárcsak a gyorsítás esetében, a motorfék erőssége is attól függ, hogy mekkorát csavarunk a markolaton, így a hagyományos tárcsafékeket szinte nem is kell használni az átlagos közlekedési szituációkban. Ha álló helyzetben csavarjuk előre a markolatot, akkor tolatni kezd a Vectrix, ami a méreteit tekintve igencsak megkönnyíti az életünket.

LED-ek garmadája világít a hátsó lámpában

Aki ült már robogón, az a Vectrixen is otthonosan fogja magát érezni, minden kapcsoló ismerős lehet egy közönséges motorról, egyedül csak a műszerfal töltésjelzője és néhány furcsa piktogram lehet gyanús. Az elindulási procedúra is teljesen normális: elfordítjuk a kulcsot, bekapcsoljuk a gyújtáskapcsolót, behúzzuk a bal és jobb fékkart, majd a felvillanó GO felirat után indulhatunk is. Menet közben egyáltalán nem érezni a Vectrix méreteit és súlyát, nagyon könnyű vele közlekedni, pillanatok alatt összecsiszolódhatunk a kétkerekű trolibusszal. Az üléspozíció és helykínálat a vezetőnek és utasának is fejedelmi, bár az operatőrünk szerint úgy ülök rajta, mint egy WC-n, amit a menet közben készült képek sajnos igazoltak is.